A magyar egyháznak a kánonjog alapján nincs lehetősége lemondani az egymillió dollárt meghaladó, szerződés szerint neki járó anyagi juttatásokról, ilyen ügyben csak az Apostoli Szentszék dönthet ? mondta a 2010-es költségvetési megszorításokkal és a felekezeteknek ki nem fizetett kiegészítő támogatásokkal kapcsolatban Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, prímás, bíboros a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december 1-2. közt tartott, rendes téli ülése alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december 1-jén és 2-án megtartotta téli rendes ülését. A konferencia során a testület Juliusz Janusz érsek meghívására látogatást tett a nunciatúrán.

A püspökök testülete megvitatta az idei zárszámadási törvény és a jövő évi költségvetési törvény egyházakat érintő aktuális helyzetét. Az egyházi iskoláknak ugyanis az 1997-es vatikáni szerződésből, illetve az egyház-finanszírozási törvényből következően annyi állami kiegészítés jár, amennyivel az önkormányzatok pótolják ki egy-egy évben saját iskoláik állami alapnormatíváját. Ennek végső mértéke a zárszámadási törvényből derül ki.

Erdő Péter rámutatott: a magyar katolikus egyház a neki járó, egymillió dollár feletti összegekről, így arról, ami az Állami Számvevőszék szerint jár neki, ha akarna, sem mondhatna le önként, mivel ilyen esetben az Apostoli Szentszék illetékes a kánonjog szerint. Az ÁSZ és az MKPK szakembereinek számítása szerint 4,6 milliárd forint kiegészítő támogatás jár a felekezeteknek 2007-re és 2008-ra, amit még nem fizettek ki.

Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Erdő Péter elmondta, hogy a 2010-es költségvetésben 10 százalékkal kevesebb pénz jut az egyházaknak, ami az inflációval együtt nagy veszteség. Nyitva maradt ráadásul a közoktatási intézmények támogatási összegének kérdése, konkrét összeg nincs erre a célra megjelölve, így aztán számonkérni sem lehet majd semmit, ami példátlan. (Többé ráadásul nem törvény, hanem rendelet határozná meg az egyházi közintézmények kiegészítő járandóságának mértékét, ez azonban a vatikáni szerződésbe ütközne.) Az egyházaknak járó költségvetési pénz a bíboros szerint nem ?egyházfinanszírozás?, hanem az adófizető polgárok gyermekei által látogatott iskolák pénze. Erdő Péter szerint ezek az ügyek a jogállami működés gyengéire mutatnak rá.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarországi Unitárius Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház és a Magyar Ortodox Egyház vezetősége megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió Zrt. (MTV) 2010-es évi műsorrendjének tervezett változásairól. Az egyházak vezetőinek értesülése szerint az MTV-t érintő jövő évre tervezett költségvetési elvonások súlyosan veszélyeztetik az MTV közszolgálati feladatvállalását, hiszen nem teszik lehetővé újabb vallási műsorok készítését.

A Rádiózásról és Televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően, valamint a 2000. január 1-jén hatályba lépett, az MTV és a nyolc történelmi egyház és felekezet között létrejött megállapodás értelmében ugyanis a közszolgálatot végző MTV a közszolgálatot végző történelmi egyházak és felekezetek szerepvállalásához, hitéleti, erkölcsi, oktatási, nevelési, szeretetszolgálati és missziós tevékenységének bemutatásához a műsorokon keresztül nyilvánosságot biztosít.

A megállapodás rögzíti az együttműködés szabályait, biztosítja annak keretét és egyben garantálja a műsorkészítés biztonságát. A megállapodás értelmében a műsorok készítésének személyi, technikai és anyagi feltételeit az MTV biztosítja a Vallási Műsorok Szerkesztőségének keretén belül.
Az Együttműködési megállapodás értelmében annak megváltoztatásához a felek együttes akarata szükséges. A történelmi egyházak és felekezetek tiltakozásukat fejezik ki a megállapodás egyoldalú megsértése miatt, amely súlyosan diszkriminálja és ellehetetleníti az egyházak közszolgálati szerepvállalását ? olvasható a felekezetek közleményében.

Újságírói kérdésre szóba került az egyik párt adventi keresztállításainak ügye is. Mint Erdő Péter mondta, ő nem tud olyan konkrét esetről, amikor katolikus papok közreműködtek volna ilyen eseményen, de ha ilyen történt is, az nem a katolikus egyház nevében történt. Emellett persze számos kereszt található közterületeken, ami nem is baj, viszont a keresztek politikai eszközként való felhasználásával nem azonosulhatunk ? jelentette ki a bíboros. Hasonló eset történ Ausztriában is az EP-választások előtt, akkor Christoph Schönborn bíboros tisztázta, hogy nem egyházi akcióról volt szó ? emlékeztetett az érsek. Erdő Péter hozzátette: a Vatikán is tiltja, hogy liturgikus cselekedetek politikai események díszletéül szolgáljanak.

Ugyancsak újságírói érdeklődésre felmerült az 1945 előtti egyházi birtokok után járó kártérítés kérdése is, amiről a Népszabadság írt november 23-i számában annak kapcsán, hogy a volt egyházi földbirtokok ügyének rendezését sürgette Bogárdi Szabó István református püspök nemrégiben, a Duna-melléki egyházkerület közgyűlésén. Mint Erdő Péter mondta, ez az ötlet csupán szakértői szinten vetődött fel itthon, ugyanakkor külföldön több példa is van rá, például a romániai iasi-i egyházmegye ? ahova nemrég látogattak a magyar püspökök ? is kapott vissza földeket és termelőeszközöket, de volt ilyen Szlovákiában is. Ott azonban ez nem érintette az egyházak közszolgálati tevékenységének támogatását. Ha itthon is megtörténne ez, a teljes természetbeni kárpótlás akkor sem lenne lehetséges ?mutatott rá Erdő Péter. Az egyházak finanszírozásának ügyét ugyanakkor előbb-utóbb hosszú távon is rendezni kell ? vélekedett. Ha pedig az egyik felekezet kap vissza földvagyont, termelőeszközt, akkor az ilyen kárpótlásra a katolikus egyház is igényt tart, az egyenlő bánásmód elve alapján.

Mohos Gábor, az MKPK titkára elmondta még, hogy a papság éve alkalmából nemzetközi teológiai kongresszust szervez a Papi Kongregáció ?Krisztus hűsége a pap hűsége? címmel Rómában. A jövő márciusi eseményen a konferenciát Udvardy György püspök képviseli. A Magyar Katolikus Kultúra programsorozat keretében jövő évben ?Hagyományőrzés vagy újpogányság? címmel országos előadás-sorozatot szervez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Valamint hamarosan kiadják a misén kívüli liturgiák szertartáskönyvét. Az ülés során szó esett a Magyar Katolikus Egyház részvételéről különböző nemzetközi bizottságokban.